Állatorvosi tanácsok

Napi munkánk során rengeteg sérült állatot látunk el. Igen gyakoriak az autós gázolások, de sokszor a garázsból ki, vagy bejárva a gazda saját maga hajt át a kutyán. Bár a harci kutyák már nem divatosak, mégis sűrűn kezelünk harapott sebeket. Szintén gyakoriak a harapások sokat verekedő kandúroknál. Sok szakított, vagy vágott sebet okoznak kiálló, éles fémtárgyak, üvegszilánkok. Előfordulnak még lőtt sebek is, nemritkán csak röntgenfelvétel során mellékleletként észleljük az eltokolódott, régóta ottlévő lövedéket.

Mi a teendő, ha sérülést észlelünk állatunkon? Ha kis méretű a seb elláthatjuk otthon is. Tisztítsuk ki a sebet, majd fertőtlenítsük Betadine oldattal. Ezt ismételjük naponta kétszer, amíg szükséges, ne használjunk sebhintőport. Ha kicsit is nagyobb a seb, vagy kétségeink vannak, forduljunk állatorvoshoz. Fontos tudni, hogy egy seb állatoknál 24 órán belül varrható össze, tehát ennél többet ne várjunk. A varrt sebek elsődlegesen 7-10 nap alatt gyógyulnak, helyi kezelést nem igényelnek. Ha valamilyen oknál fogva a sebet nem varrjuk össze, az másodlagosan gyógyul. Sarjszövet alakul ki, majd zsugorodva heggé válik. A másodlagos sebgyógyulás hosszabb, hetekig tartó folyamat, helyi kezelés szükséges.

Nagyon fontos sebek ellátásakor a nyalogatás megakadályozása. A nyalással egyrészt mechanikai izgalom éri a sebet, másrészt az állatok szája nem éppen steril, rengeteg baktériumot kennek a sebbe. A nyalogatás nagyon megnyújtja, vagy megakadályozza a sebgyógyulást. A legjobb eszköz a sebvédelemre a védőgallér, általában varratszedésig, éjjel-nappal viseltetjük az állattal.

A harapott sebek fokozottan hajlamosak a fertőzésre, nagyon lényeges a seb megfelelő kezelése, valamint antibiotikum adása.

Főleg az autós balesetek miatt igen gyakoriak a különféle csonttörések, ficamok és szalagszakadások. Ilyenkor általában az állat a sérült végtagot nem használja, viszont a tört csontvégek mozgatására sokszor nem jelez fájdalmat. A pontos diagnózist a röntgenvizsgálat adja meg. Kutyák, macskák csonttöréseit általában műtéttel, a csontra felhelyezett fémlemezekkel és csavarokkal, vagy fém velőűrszegekkel rögzítjük. Állatkórházunkban - megyénkben úttörőként- több mint tíz éve, nagy számban végzünk ilyen műtéteket. A külső merev rögzítéseknek (merevkötés esetleg gipsz) jóval kisebb a jelentősége állatoknál, mint a humán medicinában.